KETTEN EGY ÚTON

Július 14-én nyitottuk a "Ketten egy úton" című kiállítást a Tájvízházban. Győri Lajos faműves régi jó barátunk, a Tájvízház tiszteletbeli tagja, 2015-ben már volt kiállítása nálunk, ekkor barátság szövődött közöttünk, szinte minden tárlatunkat figyelemmel kíséri. Nagy örömmel köszöntöttük Őt ismét kiállítóként a házban, és még nagyobb öröm volt számunkra, hogy párja Mecséri Cecília népművész gyönyörű hímzéseit is bemutathattuk. Mint ahogy a kiállítás címe is sugallja, 2020 óta járnak Ők közös úton, egyre több alkotásukban találkozik a faművesség a hímzéssel, közös alkotást létrehozva. Megtisztelő számunkra, hogy ez az út most keresztezi a Tájvízházat is. A megnyitó ünnepi hangulatáról Tóth Márton András gondoskodott, fantasztikus harmonikajátékát vastapssal díjazta a közönség, a kiállítást Széll János etnográfus nyitotta meg, kedves szavakkal mutatta be a közönségnek az alkotókat és az alkotásokat egyaránt. A tárlat augusztus 14-ig látható a Tájvízházban.

Megjelent a Körös-vidéki Hírlevél

Ezúton ajánljuk szíves figyelmükbe a Körös-vidéki Hírlevél 2022. évi második számát.

Témáink közül:
Számos szakági értekezlet zajlott a tavasz folyamán a vízügyes jogászok értekezletén keresztül az árvizes szakemberek találkozójáig; Romániában találkoztak a Magyar-Román Vízügyi Albizottságok; Az aszályos időjárásnak köszönhetően, rendkívüli igények jelentkeztek a mezőgazdasági vízszolgáltatásban; Újul a vízügyi gépparkja; Interjúsorozatunk új cikkében két mosolygós kolléganőt mutatunk be a Titkárságról; Vízmánia a Múzeumok Éjszakáján; Negyedéves hidrometeorológiai és hidrológiai értékelés.

A Hírlevél olvasásához kellemes időtöltést kívánunk!

MAGYAR-ROMÁN interkalibrációs vízhozammérés

A Magyar-Román Vízügyi Bizottság XXXII. Ülésszaka 2022-re is feladatul tűzte ki a két ország határfolyóin - a határhoz legközelebb eső vízrajzi állomásokon - az interkalibrációs célú vízhozamméréseket. Az interkalibráció célja, hogy összehasonlíthassuk a két országban alkalmazott méréstechnikák és adatfeldolgozási előírások által szolgáltatott eredményeket, mivel ezek az eredmények képezik az országhatáron átvezetett vízkészletek meghatározásának számítási alapját.

2022-ben, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan két alkalommal történtek, illetve történnek ilyen típusú mérések. Az elsőre július 5-7 között román területen került sor, míg magyar területen szeptemberben végezzük majd a méréseket. A mért szelvények román területen a Fekete-Körös nagyzeréndi, a Fehér-Körös kisjenői, valamint a Sebes-Körös nagyváradi szelvényei voltak. A mérési időpontokban a mérési szelvényekben - az aszályos helyzetből adódóan - extrém kisvízi állapotok uralkodtak, azonban ahhoz, hogy az ADCP-s mérési módszert alkalmazhassuk, a lefolyási paraméterek (megfelelő vízmélységek, vízsebességek) még éppen megfelelőek voltak, így mindkét fél ezt a módszert alkalmazta. Az eredmények feldolgozását követően megállapíthattuk, hogy a mérési eredmények jó egyezőséget mutatnak.

Ketten egy úton

Főigazgatói elismerést kapott Hegedűs András gát- és csatornaőr

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a június 29-i Nemzetközi Duna Nap alkalmából festmény főigazgatói emléktárgy elismerést adományozott Hegedűs András gát- és csatornaőrnek magas színvonalú munkája, példamutató munkahelyi magatartása elismeréséül.
Hegedűs András 1998. május 1. óta dolgozik a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Gyulai Szakaszmérnökségének Hosszúfoki őrjárásában. Őrjárása frekventált helyen található, igazgatóságunk egyik legjelentősebb csatornájának torkolata közelében helyezkedik el. Őrháza mellett található a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum, őri tevékenysége mellett a múzeumvezetői feladatokat is ellátja. A kiállításra látogatók egy szakmáját szenvedélyesen bemutató, türelmes, lelkiismeretes, múzeumi pedagógus tudásával rendelkező embert ismerhetnek meg személyében. Hegedűs András több mint 20 éve aktív résztvevője a vízügyi szolgálatnak. Munkáját magas szakmai elhivatottsággal, lelkiismeretesen és megbízhatóan végzi. Munkatársaival, feletteseivel való munkakapcsolata példaértékű. A vízügyi szolgálatban eltöltött idejére mindenkor a szakmája iránti elkötelezettség jellemző.

A kitüntetéshez szívből gratulálunk!

VÍZMÁNIA - Múzeumok Éjszakája a Tájvízházban

Különleges tartalommal töltöttük meg a Tájvízház tereit a Múzeumok Éjszakáján, visszarepülhettek látogatóink az időben, betekinthettek például a vízimalmok, a lápi kutak, a töltéskerülők, a közfürdők, és az itt alkalmazott gyógymódok világába. Jövendőmondót is „szerződtettünk”, és játszóterünkön a legkisebbek is jól érezhették magukat. Majd 200-an látogattak el hozzánk az este folyamán. A rendezvény hangulatát most néhány fotóval idézzük vissza.

Kolozsváron tanácskozott a Magyar-Román Ár- és Belvízvédekezési Albizottság

Két év kihagyás után személyesen Kolozsváron találkozhattak újra a Magyar-Román Ár- és Belvízvédekezési Albizottság delegáltjai májusban. Meglehetősen sokrétű munka állt a bizottság előtt, a munkaprogram kilenc napirendi pontot ölelt fel. A találkozó magyar részről kiemelt fontosságú témája a Biharugrai fenékgát 0,5 m-es megemelésének szándéka, mely alapot szolgáltatna a Holt-Sebes-Körös gravitációs vízpótlására. A megbeszélések mindvégig baráti, konstruktív párbeszéd keretei között folytak. A jegyzőkönyv aláírását követően a román delegáció vezetője, Ionel Sorin Rîndaşu-Beuran úr megható szavakkal köszönte meg Bara Sándor - nyugdíjba vonulása okán leköszönő - albizottság vezető finom diplomáciai érzékkel végzett, évtizedes léptékű, eredményes munkáját. A bizottsági ülésen részvevő kollégáink a hazavezető utat a Meleg-Szamos völgyén keresztül tették meg, útba ejtve a völgyben található víztározókat, végig kísérve a kanyargó folyót. Az út során készített fotók segítségével most Önök is részesei lehetnek e különleges utazásnak Kolozsvárról Gyulára.

A Tájvízház egykori tulajdonosainak emlékére

A Tájvízház épületében egykor közfürdő üzemelt, a kiállító termekben pedig a szépen felújított fürdőmedencék idézik meg az egykori fürdő hangulatát. A korabeli újságokban megjelent hirdetésekből és az utolsó tulajdonos házaspár fotójából a napokban az egykori üzemeltetőkre emlékezésül, a tisztelet jeléül egy képet helyeztünk el az egykori fürdőterem belső falán. Popp Alajos 1887-ben bezárta mézesbábos üzletét, felhagyott családja ősi mesterségével, házát átalakítva abban gőz- és kádfürdőt nyitott. Tőle az ifjabb éveiben kocsigyártó iparos, Mandorf Gyula 1901-ben vásárolta meg a fürdőt. Lampel Dezső vendéglős 1923-ban, mint bérlő kezdte üzemeltetni a korábban évekig nem működő fürdőt, majd 1925-ben a lakórésszel együtt, feleségével közösen megvásárolták és egészen 1944-ig működtették azt.
Erről bővebben itt olvashatnak.

Vízügyes kiállítóhelyek a Körös-vidéken

Kiállítóhelyeink a járvány miatt zárva tartanak, de előbb-utóbb reméljük, minden visszaáll a régi kerékvágásba, és újra fogadhatunk látogatókat. Addig is egy kis bepillantást engedünk a Tájvízház, a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum és a Peresi Természetvédelmi Bemutatóház falai mögé.

Szeretettel ajánljuk kisfilmünket figyelmükbe!

Kedves Látogatónk!

Örömmel számolunk be arról, hogy elindult a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör honlapja, melyet az alábbi webcímen, vagy honlapunkon keresztül érhet el.
A Baráti Kör tagjai 2009 óta végzik munkájukat, közös bennük a vízügyi múlt iránti érdeklődés, és mindannyian fontosnak tartják, hogy ápolják és megőrizzék a vízügyi múlt emlékeit. Honlapjukon eddig végzett munkájukat teszik közkinccsé, mint például a Bodoki mérnök dinasztia tevékenységét, a vízügyi székház-, a Tájvízház lakóinak és funkcióinak-, vagy a Malomcsatorna építésének történetét, sok-sok más információval együtt.


Kellemes böngészést kívánunk!

Üdvözöljük honlapunkon!

A vízgazdálkodás megkülönböztetett figyelmet érdemel a Körösök völgyében, ahol a vízhez kötődés, valamint a víztől és a vízhiánytól való fenyegetettség igen jelentős.
A folyók heves vízjárásúak, a terület több mint kétharmada mélyártér és fokozottan belvízveszélyeztetett. A felszíni vízigények csak a Tisza vizének átvezetésével elégíthetők ki, az egészséges ivóvízellátás a Maros hordalékkúp sérülékeny, felszín alatti vízbázisából biztosítható. Szennyezésekre igen érzékenyek a duzzasztott vízterek, melyek hasznosításával kapcsolatban a társadalom egyre több és változatosabb igényt fogalmaz meg.